Az Üzleti Sajtószolgálat (Original Text Service - OTS) üzleti vállakozások, cégek, intézmények közleményeit, tájékoztatóit, meghívóit, állásfoglalásait közli. Szolgáltatásunk segítségével több mint 2000 újságírót és kommunikációs szakembert érhet el könnyen, gyorsan és költséghatékonyan – az Ön által megfogalmazott sajtóközleményt változtatás nélkül juttatjuk el az MTI-előfizetők szerkesztőségi rendszerébe vagy igény szerint akár a külföldi sajtóhoz is. (Az OTS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.)
|
|
|
2020. augusztus 26., szerda 11:04 |
Az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológia és sugárterápia Tagozatának közleménye (1. rész) |
|
Budapest, 2020. augusztus 26., szerda (OTS) - A DAGANATOS BETEGSÉGEK KORAI FELFEDEZÉSE, RÉSZLETES KIVIZSGÁLÁSA ÉS A TERÁPIÁS TERV MEGHATÁROZÁSA |
A daganatos betegségek korai felfedezése, kivizsgálása és a terápiás
terv felállítását követően azok kezelése minden más
betegségcsoporthoz képest összetettebb feladat.
A daganatos betegek kezelése onkológiai szakmai protokollok
alapján történik. Az Országos Onkológiai Intézet 1994-ben Prof. Dr.
Kásler Miklós szerkesztésében, az európai országok közül elsőként
készítette el a magyar Onkoterápiás Protokollt, amely az összes
emberi szervrendszer, stádium és szövettani típus szerinti
besorolása szerint ad iránymutatást minden szerv rosszindulatú
daganatának korai felismerésére, diagnózisára és kezelésére.
Hazánkban jelenleg a korszerű klinikai onkológiai és sugárterápiás
ellátás szakmai alapját a 2017-ben Kásler Miklós szerkesztésében a
Medicina Kiadó gondozásában megjelent, "Az onkológia alapjai" című
egyetemi tankönyv képezi.
Bármilyen daganat gyanújával jelentkező beteg panaszaival
leggyakrabban háziorvosához, illetve a járóbeteg ellátás
szakorvosaihoz fordul. Az első vizsgálat és a beteg kikérdezése,
panaszai alapján döntik el, hogy a beteget szakorvoshoz, esetleg
egyből onkológushoz irányítják vagy elkezdik a betegség
kivizsgálását.
A CT- és MR vizsgálatok a daganatdiagnosztika fontos részét
jelentik, de azok alkalmazását az egyéb diagnosztikai módszerek
ismeretével az adott daganat gyanúja esetén nem minden esetben és
főként nem a kivizsgálás első lépéseként kell alkalmazni. Vannak
olyan esetek (pl. nőgyógyászati vagy fej-nyaki daganatok), amikor a
legegyszerűbb fizikális vizsgálat után egy egyszerű citológiai vagy
szövettani mintavétellel azonnal definitív diagnózishoz lehet jutni
és csak ezt követi az Onkoterápiás protokollban meghatározott
további daganatdiagnosztikai módszerek alkalmazása. Sok esetben a CT
által okozott ionizáló sugárzás elkerülhető egy jóval informatívabb,
a beteg szervezetét kevésbé megterhelő és olcsóbb ultrahang (pl.
pajzsmirigy, lágyrész daganatok) vagy endoszkópos vizsgálattal (pl.
nyelőcső, gyomor, vastagbél daganat). Vannak olyan esetek is (pl.
nyirokrendszer daganatai, mellkasi daganatok), amikor a CT és MR
vizsgálat helyett egyből a teljes-test PET-CT vizsgálat javasolt -
ami előtt a CT vizsgálat elvégzése felesleges és káros is lehet.
Fentiek alapján a feltételezett daganat jellegétől függően csak az
esetek egy részében szükséges a betegeket CT és/vagy MR képalkotó
diagnosztikai vizsgálatokra irányítani. Ennek eldöntése az adott
szervrendszerhez specifikusan értő szakorvos vagy onkológus
feladata. A daganat igazolódása esetén a beteget pedig onkológiai
központba kell irányítani, ahol a szakmai protokollok szerint az
onkológiai bizottságok (ún. onko-teamek) hivatottak felállítani a
további kivizsgálás és kezelés menetét, lépéseit. Az onkológiai
bizottságok tagjai szakmai munkájukat az érvényben lévő hazai-, és
nemzetközi szakmai irányelveknek megfelelően kell hogy végezzék.
A bizottságok összetétele, működési rendje Magyarországon
szakmailag és jogilag is szabályozott (60/2003. (X. 20.) ESzCsM
rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges
szakmai minimumfeltételekről.
A képalkotó diagnosztikai vizsgálatok csak a daganat illetve
áttétképződés gyanújára adnak felvilágosítást, de nem elegendőek a
daganat típusának meghatározására és a terápiás terv kialakítására.
A daganatdiagnosztika egyik leglényegesebb eleme a szövettani
diagnózis, amely nélkül nem tervezhető semmilyen daganatellenes
terápia.
A szövettani diagnózis a beteget kezelő orvosoknak információt
szolgáltat a daganatos betegség típusára, nagyságára,
kiterjedtségére és biológiai viselkedésére vonatkozóan. A
hagyományos szövettani és citológiai diagnosztika mellett
napjainkban egyre lényegesebb szerepe van a molekuláris patológiai
diagnosztikának, nem csak a daganatok diagnózisának felállításában,
hanem a terápiás célpontok, genetikai hibák pontos meghatározásával
ez az egyénre szabott, célzott terápia alapja is. A molekuláris
patológiai vizsgálatok elvégzése nagy precizitású, viszonylag
időigényes feladat, ami egyes génszakaszok részletes vizsgálatát
igényli.
Ezt figyelembe véve elmondható, hogy a képalkotó diagnosztikai
lelet kiadásának 10 napra történő maximálása nem befolyásolja
jelentős mértékben a daganatos betegek terápiás tervének
kialakítását, amely a szövettani diagnózist követően történik.
Általában a precíziós molekuláris pathológiai vizsgálatok időigénye
a meghatározó a daganatos betegek terápiás tervének kialakításában.
(folyt.)
|
|
|
|
|
|
|
2020. augusztus 26., szerda 11:05 |
Az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológia és sugárterápia Tagozatának közleménye (2. rész) |
|
Budapest, 2020. augusztus 26., szerda (OTS) - |
Az elmondottak alapján levonható következtetés az, hogy a daganatok
diagnosztikájában a képalkotó eljárásoknak jelentős szerepe van,
amelyek azonban nem korlátozódnak a CT/MR vizsgálatokra.
Daganattípustól függően röntgen, ultrahang, endoszkópos
diagnosztikus eljárások is széles körben alkalmazásra kerülnek. A 10
napra történő leletadási kötelezettség azonban nem tudja
lerövidíteni a molekuláris patológia leletadáshoz szükséges
időigényét és ezt követően a terápiás terv kialakítását. Ezzel
szemben, a megfelelő szakmai kontroll nélkül, soron kívül
kezdeményezhető CT- és MR-vizsgálatok magában hordozzák annak
veszélyét, hogy a betegek egy részénél a szakmai protokollokban
meghatározott diagnosztikus sorrend felboruljon, egyes, a pontos
diagnózishoz szükséges vizsgálatok esetleg elmaradjanak, vagy éppen
ellenkezőleg felesleges vizsgálatok kerüljenek elvégzésre. A soron
kívüli CT- és MR vizsgálatok ígérete önmagában elégtelen a daganatok
kivizsgálásának lerövidítésére.
A daganatos betegségek diagnosztizálásának idejét jelentős
mértékben csökkentheti az onkológiai centrumokban telepítés alatt
álló Telemedicina Hálózat a teleradiológiai feltételek megteremtését
is beleértve. Ehhez kapcsolódik majd a Digitális Képi Adatbank,
mellyel a leletátfutási idő lerövidíthető lesz és a legbonyolultabb
szakértelmet igénylő konzultációk is időveszteség nélkül
lefolytathatóak lesznek országos szinten. Az egészségügyi ágazat
teljes digitalizálását magába foglaló új E-Health Program ezeket a
fejlesztéseket is tartalmazza.
-------------------------------------------------------------------
Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók
a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül
felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett
anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget,
rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti
szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI
által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a
felelős. © Copyright MTI nonprofit Zrt.
Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a
(06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus
levelező címen kaphat.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|